Tavaly októberben megvettem életem első „nagymotorját” (nem túl fényes állapotban). Azt ígérték nekem, hogy hazahozzák kocsival, mert a motoron nem volt műszaki, visszapillantó tükrök, a kipufogójában fojtás és még sok egyéb, nekem pedig jogosítványom, de csütörtökön visszamondták, mondván, hogy nem érnek rá. Ezt az őszi szünet előtti héten volt, a koli udvarán pedig nem hagyhattam egy hétig. Mit tehettem...

elindultam vele én haza. Szerencsére rendőr és műszaki probléma nélkül megúsztam az 50 Km-es utat. Itthon mielőtt elkezdtem volna a felújítást, még motorozgattam vele, addig, amíg sikerült vele elesni, és az egyetlen egészséges darabját, az első sárvédőjét is sikerült összenyomni, tehát most már semmilyen egészséges rész nem volt rajta.

Nekem konkrét elképzeléseim voltak arról, hogy milyen motort szeretnék magamnak, ezért nem különösebben törődtem azzal, hogy néz ki kívülről, a lényeg csak az volt, hogy motorikusan tökéletesen működjön... Sikerült ilyen motort venni.

Ahogy kezdett hűvösödni az idő, mindenki eltette járművét télire, én is hozzákezdtem a felújításhoz. Szüleim támogatásáról letehettem, mert véleményük megkérdezése nélkül vettem motort, és amikor meglátták: „Ez egy rakás ócskavas!”, „Ennyit kívántam foglalkozni a motoroddal!”, szóval nem volt túl könnyű dolgom. Az anyagi finanszírozást szórólapok hordásával oldottam meg.

Munkámat a motor teljes szétszedésével kezdtem, úgy gondoltam, amikor rakom össze (már) csak azokat a darabokat teszem rá, amiket én gondolok. Addig nem is jutott eszembe, hogy esetleg nem megy minden felhőtlenül, amíg nem láttam hogy van összerakva. Az első teleszkóp alul elsősegély nyújtásban használatos fáslival volt körbetekerve, felül pedig ugyanennek a ragasztószalag részével. A vázra minden kis alkatrész ráhegesztve össze-vissza köztük a bal oldali hátsó teleszkóp is. A dolgot még az is nehezítette, hogy az összes csavar be volt rozsdásodva, tehát kitekerni nem igazán lehetett őket. A hátsó kerék kiszedésének kísérlete közben sikerült szétszakítani egy 22-es krovás végű villáskulcsot.

Én mindenféleképpen a Pannónia P 21-es tankot szerettem volna, de volt egy kis gond. A Jawa (Czetka) teleszkóp felfogató „kiflijei” elég sarkosak, és beleértek a tank elejébe. Amikor utána érdeklődtem, az MZ-ének, azt mondták pontosan egyforma a Jawa-val, minden akadály nélkül össze lehet illeszteni őket. Én kis naiv el is hittem jól bevásároltam MZ alkatrészből, de nem igazán akart akadály nélkül összeilleni, pontosabban a 30-as vastagságú cső nem igazán akart a 27-es belső átmérőjű csőbe beleilleni úgy, hogy még a csapágygolyóknak is legyen helyük, + még a teleszkópokat sem lehetett befogni az MZ tartókba, mert itt is volt legalább 10 mm eltérés az MZ javára. Kihúztam a 30-as átmérőjű csövet és csináltam helyette egy 26-ost, így már sikerült összeraknom, de még a teleszkópprobléma mindig fent állt. Nem akartam tárcsafékes motort, mert az eredeti dobos, és nem akartam hogy esetleg belekössenek akár műszakin akár pedig közúti ellenőrzés során ezért az MZ Ts 250-es 16”-os kerekét választottam.

Indexek nem voltak rajta, és elől a helyzetjelző sem világított. Gondoltam akkor az egész elektronikát átkötöm rajta. Sajnos csak egy kapcsolási rajzom volt, amiből nem értettem semmit, ezért kénytelen voltam kikísérletezgetni, hogy hogy lehetne a legkevesebb vezetékkel megoldani a leggyorsabban az egészet. Hogy a legkevesebb vezeték dolog sikerült-e azt nem valószínű, ugyanis első körben 16 m vezetéket vettem 4 fajta színben, ami elég hamar elfogyott, ezért vennem kellett még 4 m-t ami már elég volt. A legrövidebb idő alatt sem sikerült, ugyanis 1,5 hónapig csak a vezetékeket kötöttem, bár csak szombaton tudtam dolgozni, mert hétköznap a kollégiumban voltam, vasárnap pedig már mentem vissza.

Amikor már az ilyen alapdolgok megvoltak rajta, elkezdtem beszerezni az alkatrészeket. Pontosan nem tudtam milyen tükröt szeretnék, ezért elkezdtem keresgélni a net-en, és ráakadtam ezekre. Egy debreceni boltban találtam is ilyen tükröket, az áruk viszont elég borsos volt: 9000 Ft/db. Szerencsére testvérem akkor kint volt Németországban, és ő be tudta nekem hozni olcsóbban, 35 €-ért darabját, tehát kb. a feléért, mint itthon. Az első lámpa tetszett nekem valamilyen Yamaháé, ezért azt megtartottam. Hátra semmiképp nem akartam kerek lámpaburát, ezért az ETZ 251-es típusú motor hátsó lámpáját választottam, amihez szintén szögletes indexek kellettek. Amit kinéztem indexeket azok az ETZ 251-es hatszögletű indexei voltak, de mivel pénzem már nem nagyon volt, abból egy garnitúra 4000 Ft lett volna plusz még a felfogató szárak, ezért egy másfajta indexet vettem, ára fele volt és nem hat, hanem „csak” négyszögletűek. A Csepel ülést nem akartam visszatenni, ezért vennem kellett eredetit. Ez sikerült is egy debreceni motoros boltban 3500 Ft-ért, csak az az eredeti gyári ülés volt, ami nekem nem igazán tetszett. Kerestem egy kárpitost és megcsináltattam vele az elképzeléseimnek megfelelően, ez 3500 Ft-ba került. Már majdnem minden teljesen kész volt, és már kezdett tavaszodni is, fogyott az időm.

Úgy gondoltam, most már csak veszek bele egy elsőkereket és mehet műszakira, hogy minél hamarabb tudjak vele motorozni. Egész Debrecent átkutattam, de nem találtam TS 250-es kereket, ami 16”-os volt. 18-as és 250/1-es 16”-os rengeteg volt, de olyan amilyen kellett volna még csak véletlenül sem. Ekkor jutott eszembe, hogy cousin-omnak van egy átalakított 250/1-es motorja, amit úgy vett meg, hogy már akkor sem volt a forgalmija, és vagy’ 4 éve ott porosodik a garázsában. Szerencsém volt, 6000 Ft-ért megvált motorja elejétől, így kompletten (villák, kerék, markolat, indexkapcsoló szerkezet stb) megvettem mindent. És mivel már fel volt téve az MZ tartó, csak bele kellett tenni, és tökéletesen működik. A műszerfalat sem vittem túlzásba, került rá 2 zöld, egy piros és egy kék viszzajelző. Jawa Km órát nem találtam ami normálisan működött volna, ezért a barátnőmék Skodájából vettük ki az órát. Már minden megvolt csak a kipufogó hiányzott, ez szintén ETZ-é mégpedig a „rezord”.

Már minden kész volt, mehetett műszakira… Persze ismerős vitte, ezért kapta meg. Idén télen megint szét akarom szedni, szeretném szebben összerakni, normálisan lefesteni, kicsinosítani egy kicsit, mert a kapkodás az „igény” rovására ment (vezetékek kilátszanak, néhány helyen rozsdás csavart tettem vissza stb.) és még egy ford. mérővel is megajándékozom. Most ilyen: További képek a galériában.

woodoo2