hu
: Főoldal : : Fórumok : : Feliratkozás a levlistára :
2024. április 25. csütörtök 
Márk

:: Egy kép ::

:: Címlista belépés ::
email:
pass: 

:: Szavazás ::
Milyen hatással van rád a benzináresés?

Imádkozom, hogy tavaszig kitartson (61)

Már a kád is csurig benzinnel (10)

Eladtam az összes MOL részvényemet (2)

Hosszabb nyári túrákat szervezek (4)

Ez hülyeség, most is 5ezerért tankoltam, mint máskor (33)

Ez egy ilyen év, folyton esik (3)

Ideje kivenni a fojtást! (17)


:: Ajánlott böngésző ::

- Fórumok -
Új hozzászólás

Felhasználó: 
Jelszó: 
Hozzászólás:


shamen - 2006-03-13 07:33:19

Üdv Mindenkinek!

Látom újra visszatért az ittasság, továbbá a baleset kérdése. Azt hiszem volt már róla szó, valamilyen mértékben, de én már nem nézem vissza, inkább újra leírom.
Kezdjük két fogalommal. Először a Btk-s. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Azután a szabálysértési alakzat: Ittas vezetés
42. § (1) Aki
a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át,
b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

Azt hiszem a fogalmakba nem kell túlságosan belemagyarázni. A bűncselekménynél gépi meghajtású járművet vezet befolyásolt állapotban. A szabálysértési alakzatnál gépi meghajtású járművet vezet úgy, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van ( vagyis nincs még befolyásolva), illetve nem gépi meghajtású járművet – pl. kerékpárt – vezet úgy, hogy befolyásolt állapotban van. A Btk-s fogalomnál a (2) bekezdést azért írtam bele, mert annak a szabálysértés minősítésénél szerepe van. Ugyanis aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Tehát ha valaki tökrészegen ( értsd vétségi szinten ) kerékpározik – amely magában szabálysértés -, de okoz egy balesetet, amely a súlyos sérülést, maradandó fogyatékosságot, stb. eredményez, akkor azt már nem szabálysértésként bírálják el, hanem bűncselekményként.
Aztán kérdésként merülhet fel, hogy mi a befolyásoltság. Erre idézném a jogszabály ide vonatkozó részét. Bocsi, de egy kissé hosszú lesz.

1. Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés bűncselekményének a védett jogi tárgya kettős: egyrészt a közlekedés biztonsága, másrészt az élet és a testi épség védelme.
Közismert az alkohol és a kábítószer fogyasztásának az ember szervezetére, a központi idegrendszerre gyakorolt hatása. Fogyasztásuk tudatzavart idézhet elő, amely feloldja az erkölcsi gátlásokat, csökkenti a reakciósebességet stb. A büntetőjog azonban ezt a kóros elmeállapotot nem tekinti a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tényezőnek, ha az elkövető önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el cselekményét.
A közlekedés - annak valamennyi ágazatában (vasúti, a légi, a vízi, a közúti közlekedés területén) - fokozottan veszélyezteti az életet és vagyonbiztonságot. Tovább növeli ezt a veszélyt, ha a vezető szeszes ital vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatt áll.

2. A bűncselekmény elkövetési magatartása a vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, illetőleg közúton gépi meghajtású jármű szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő vezetése.
Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés akkor minősül bűncselekménynek, ha a jármű fajtájára és a közlekedési útvonal jellegére tekintettel a közlekedés biztonságára fokozott veszélyt jelent.

3. A cselekmény a jármű mozgásba hozatalával válik befejezetté, így a kísérlet elhatárolása szempontjából ennek van meghatározó szerepe.

4. Önmagában az alkoholfogyasztás puszta ténye nem azonos a szeszes italtól befolyásolt állapottal. E vétség csak akkor állapítható meg, ha az elkövetőt a szeszes italtól befolyásolt állapota a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességében károsítja. A szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amikor a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése folytán megállapítható, hogy a járművezető a szeszes ital fogyasztása következtében már nem képes a biztonságos vezetésre.
Elsősorban a véralkohol-vizsgálat eredménye az irányadó az elkövetőnek a járművezetés időpontjában fennálló alkoholos befolyásoltsága vagy annak hiánya ténykérdés megállapításánál.
Az alkoholfogyasztás és az alkoholos befolyásoltság igazságügyi orvos-szakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú, 1994. november 30-án megjelent módszertani levele értelmében az alkoholos befolyásoltság fennállása és mértéke véleményezéséhez - a vért vevő orvos által észlelt klinikai tünetek rögzítése mellett - a véralkohol-tartalom objektív módszerekkel történő meghatározásának az eredményei szolgálnak alapul.
Az alkoholértékek a következők:
0,30 ezrelék alatt negatív,
0,31-0,50 ezrelék között: ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,
0,51-0,80 ezrelék között: igen enyhe,
0,81-1,50 ezrelék között: enyhe,
1,51-2,50 ezrelék között: közepes,
2,51-3,50 ezrelék között: súlyos,
3,51 ezrelék felett igen súlyos fokú az alkoholos befolyásoltság, mely utóbbi esetben a heveny alkoholmérgezéses állapot fennállása sem kizárható.
A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát a törvény nem határozza meg. Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen szernek tekintjük a kábítószert. Ugyancsak a vezetési képességre hátrányosan ható szernek kell tekinteni a pszichotrop anyagokat. Ezeken a fenti szereken kívül igen gyakori a gyógyszerek - elsősorban az idegrendszerre ható gyógyszerek - sok esetben nagy mennyiségű, illetve alkohollal történő bevétele, amely ugyancsak hátrányosan hat a vezetési képességre.
A befolyásoltság megállapításához minden esetben igazságügyi orvos-szakértői vélemény beszerzése szükséges. A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történt gépjárművezetésről csak az eset összes körülményeinek, az elsődleges orvosi vizsgálat, a tájékozódó és megerősítő toxikológiai és esetleges alkoholos vizsgálatok adatai alapján adható orvos-szakértői vélemény.

5 A járművezetés ittas vagy bódult állapotban vétsége szándékos bűncselekmény. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy ilyen befolyásolt állapotban van, az ilyen állapotban történő járművezetés jogellenes, s mindezek ellenére kell vállalkoznia a jármű vezetésére.

6. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, tehát az a járművezető, aki szeszes italtól vagy hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban járművet vezet. Közömbös, hogy a járművezető rendelkezik-e a megfelelő vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal, igazolvánnyal), vagy sem, illetve van-e kellő jártassága, gyakorlata a jármű vezetésében. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetéshez kapcsolódhat felbujtás és bűnsegély egyaránt, vagyis ha valaki szándékosan előmozdítja, hogy más ilyen állapotban vezessen járművet, megvalósítja a vétséget, mint bűnsegéd.

Hát ennyi. A befolyásoltság megállapítása mind a vétségi, mind a szabálysértési eljárásban azonos módon történik. A szabálysértésnél talán annyi könnyítés van, hogy alapesetben nincs bevonva orvos-szakértő. Értsd. Pista bá becsiccsentve kacsázik hazafelé a kocsmából a kerékpárján. Az utca megvan vagy 6 méter széles, de neki az kevésnek bizonyul. Rendőr megállítja. Hősünk kifújja az elektronyos szerkezetet mondjuk 1,2 mg/l értékre. Ez kb. 2.5 ezrelékes, mondjuk még közepes fokú befolyásoltságnak felel meg. Ez az érték, valamint a körülmény, hogy kacsázott az úton – esetleg még töri is a magyart – elegendő ahhoz, hogy megállapítsák a befolyásoltságot.
Hogy miért fontos a befolyásoltság megállapítása. Fent már írtam, hogy az ittas vezetésnél, amennyiben nem gépi meghajtásút vezet befolyásoltan, akkor az 100.000 Ft-ig bírságolható. Ha nem állapítható meg a befolyásoltság, akkor csak a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabs-t követi el, amely max. tétele 30.000 Ft.

Utoljára még válaszolnék Zapkote kérdésére. Igen, lehet Magyarországon részegen kerékpározni, de nem szabad.

Mégegyszer bocs a kisregényért.

Üdv! Shamen
:: Fórumok ::
MZ (49031)
Motoros túra (17976)
Jawa (27120)
Motorszervíz (2867)
Simson (3406)
Izs (611)
police (1763)
Pannónia (6541)
Dnepr (125)
Ural (61)
Átépítés (910)
Csepel (1960)
Junak (318)

:: Keresés ::




www.motoros.hu