Ezzel nincs is gond, én is szeretem a szakmai vitákat, csak a személyeskedésnek nem látom értelmét, meg annak hogy teljes erővel bizonygassa az ember az igazát egy olyan dologban aminek nagyon könnyű utána nézni.

Azért ez nincs így teljesen. A fetek élnek minden feszültségen. Az áteresztendő áramtól függ a dolog, mivel az hozza létre a kiürített területet amit a gate feszültségnek le kell győznie. 1.5 ampernél pl az IRFP460 már 4 voltnál fullra átereszt.A kipróbáltan működő gyújtásoktól fázok egy picit. Emlékezz, a rbi gyújtást többen kipróbálták 6 voltra és azt írták tökéletesen müxik, Aztán jelentkeztek azok, akiknál alacsoby fordulaton, lemerültebb aksinál akadozott a gyújtás. Ha rossz a próba véletlenül, akkor nem jelent semmit az eredmény. Jelen esetben addig nem hiszek a dolognak amíg 4.5 volton nem próbálták, üzemszerű próbán. Tehát nem statikusan, az asztalon. De még az se jelent semmit se, ha pár motorban működik. Emlékezz az első verziókú gyújtásomra. Sok motorban működött, még se volt jó. Nem bírta rossz trafókat. De miden utángyártott trafó visszarúg egy idő után, tehát ezt figyelembe kell venni. Ezt ben tette meg az első variációm, csak ideálishoz közelítő rendszerben működött hiba nélkül. Tehát szar volt. A szóban forgó trabyós gyújtás eséllyel nem működik rendesen ha kicsi a tápfesze, főleg ha ehhez nem tökéletes gyertya és benzinlevegő keverék is társul. Le kellene mérni hogy mekkora a satzrációs feszültség 4.5 voltnál Persze akkor a bázis áram is csökken arányosan. A 0.6 voltnál nagyobb van a trabyób 4.5 volt táp esetén, a kapcsolás nem fog elégséges szikrát adni lemerültebb aksinál, illerve akkor amikor a várisi dugóban araszol az ember.

Te beszélsz durva bakikról aki szerint minden trabyó saturációs feszültsége kissebb 1 voltnál. Ugyanis azt írtad, vegyek elő egy tranzisztor és mérjem meg. Tehát bermelyeken ebbyi. Ez jóval durvább állítás mint egy konkrét tranzisztorét nem ismerni. Amúgy az is durva hiba hogy méréssel érvelsz az elmélettel szemben. Előgordulhat hogy ttévesen állítok elméleti dolgot. De azt elmélettel lehet csak cáfolni és nem méréssel. Ha mérést rudsz csak felhozni ellenem azt két dolgot jelenthet. Vagy igazam van, vagy nem ismered a trabzisztorok elméleti alapjaiz.Ha ismernéd és tévednék akkor fel tudnál elméleti cáfolatot is hozni.
Ha nem ismered az elméletet, a nérésed semmit se jelent, mert nem tudod helyesen értelmezned, nem tudod nem követtél e el hinát.
Így vagy úgy oda térünk vissza hogy csak megfelelő elméleti ismeretanyag megléte esetén vitatkozhatnál érdemben.

Amúgy milyen mociról van szó, mert a tranzisztoros gyújtásom az akkumulátorgyújtás helyettesítésére van tervezve.

Mielőtt teleírná a fórumot légből kapott adatokkal, csúsztatásokkal és téves megállapításokkal még egyszer javasolom mérjen! Csak egy példa: "említett tranyó hfe3-ja" ezt hol látta? A kat adat hfe min 8 ; max 40 /2A kollektor áramnál. Szerény matematikai ismereteim szerint 3 nem tartozik a 8:40 intervallumba. A fenti elírásból (vagy szándékos csúsztatás?) levont (a Háború és békbe illő hosszúságú) fejtegetéséből sajnos egy szó sem igaz. Viszont a tranyó "állító csavarja" érdekes ötletnek tűnik, ha lesz rá időm majd foglalkozom vele. Legközelebb akkor válaszolok ha már megjelent a mérési eredményeit ismertető hozzászólása, addig jobb ha nem fárasztjuk egymást.

Megmondom, miért kell vitatkozni: azért, hogy ne terjedjenek valótlanságok (mondhatnám azt is, sületlenségek) a fórumon. Szerencsére a műszaki életben az igazságok nem olyan képlékenyek, mint a humán dolgokban, úgyhogy könnyű, és érdemes végére járni a dolgoknak. Én kizárólag ezért, és nem izmozásból írogatok. Egyébként csak nagyon durva bakik miatt szólalok meg. Ez ilyen volt.

Nem igen értesz te ehhez, úgy látom. Nem tudod mi mit jelent.
Bizony, a táblázat legrosszabb adatával kell szánolni. Mindig a legrosszabb esetre kell számítani. A tranzisztort pedig nem a saturációs feszültség szempontjából kell kapcsoló üzemben beállítani. Kapcsolóüzemben a tranyót teljesen nyitni kell, sőt az ehhez szükséges bázisáram áram többszörösét illik ráadni , több okból is. Például mert az adott tipushoz tartozó taranzisztorok h paraméterei szórnak. Használat közben is változnak az idők során. A tápfeszültség megnőhet. Változik a hőmérséklet. Változnak az ellenállások értékei, ha a jóké keveset is. Meg még pár mélylélektani okból. Az általad említett tranyó hfe3-ja alapján hat voltos esetben, átlagos trafónál legalább 150 mA bázisáram kell. A kollektor áramot nem tudod változtatni ha adott a bázisáram, adott a kollektor ellenállás, adott a tápfesz és nincs emmitter ellenállás.A bázis feszültség nem változtatható, a többi érték adja meg. Ha adott a kollektor áram, adott a bázisáram, adott a kollektor ellenállás, adott a tápfesz, adott a tranzisztor tipusa, mi a halállal akarod a saturációt állítani?!!! Minden paramétere adott az áramkörnek, vagy közvetlenül kiadódik egy adottból. Talán találtál a tranyón egy állító csavart?!!

Szerintem még csak mérni sem kell.
Az EWB nevü programban le lehet szimulálni egy mérést, ha valaki lusta kiszerkeszteni a grafikonok alapján.

És beszéltél már az illetővel, vagy megijedtél hogy pénzt is lehet kapni a munkádért? :)
Inkább átengeded Gyula-bá-nak a munkát? :D

Amúgy meg azt sem értem hogy miért kell azon vitatkozni, hogy ki a jobb szakember?

Én készséggel elismerem bárkiről hogy jó szakember ha ért valamihez. Ettől még senki nem lesz tévedhetetlen, és nem is érthet mindenhez.

Én nem vagyok tökéletes, mástól sem várom el.

Nem, az én vagyok. :)

Árpi jó arc, de néha túl lelkes, és személyes sértésnek érzi ha valakinek más a véleménye, és azt sem veszi észre amikor valaki egyetért vele, igaz Árpád? ;-)

Eleve, ahelyett hogy egymásnak estek emlékezetből vett, becsszóra úgyvan adatokkal, fogjátok a kérdéses grafikont, PAINT-ben berajzoljátok a grafikonon a munkapontot, mellé írjátok a leolvasott számokat, és fölteszitek a kép.tár.hu-ra, és máris nincs min vitatkozni.

Én személy szerint tudom hogy Árpád gyújtása jól működik, Gyula-bá-ról sem feltételezem hogy hazudna, következés képpen az övé is jól működik.

Akkor nem értem a problémát? Legfeljebb arra ragadtatnám magam, hogy Gyula-bának javasoljam a BU941-es vagy a BUY69-es Darlingtont, amit persze nem tudnék kizárólagosan ajánlani mert ezek bár jó paraméterekkel rendelkeznek, de majd 1000forint darabja, Gyula-bá 150forintos tranzisztorával szemben.

Ismét jól megnevettettél, Árpád! Ma már nem lehet rossz napom :)
Ugye milyen bátor vagyok, hogy egy egyszerű mérést merek javasolni neked? Légy te is bátor, és végezd el. Továbbra is várjuk az eredményt és a magyarázatot. Video is sokat segítene.
Ha pedig elméletileg kell bizonyítani, még arra is van egy érvem, jól figyelj!
A kollektoron nem lehet kisebb fesz, mint a bázison (mondod te), mert akkor kinyit a dióda. No és mennyi egy szilícium dióda nyitófeszültsége? Jé, lehet, hogy 0,6-0,7 volttal mégis lehet lejjebb a kollektorfesz, mint a bázisé?
Bakker, mégis kezdem unni. Amíg nem csinálod meg a mérést és nem szórsz hamut a fejedre, csak égeted itt magad... Kíváncsi vagyok, lesz-e annyi vér a pucádban, hogy elismerd a tévedésed.
A linket a hibás grafikonról továbbra is várom. A lomexes volt az?
Kösz, üdv, béke.

Árpád! Lehet vitatkozni félre értelmezett karakterisztikákról, de kipróbáltan működik ez a fajta gyújtás is, és szerintem ez a lényeg.

Nyilván valóan a tranzisztoroknak is megvannak az előnyei és hátrányai.
A FET ek 10V felett "élnek" igazán, a tranzisztorok a szaturációs feszültség felett használhatóak. Nyilvánvalóan van átfedés a paraméterek között.
Ráadásul anyagi károd sem származik abból ha nem FET-es gyújtást építenek hanem tranzisztorosat. Szerintem felesleges hitvitát nyitni erről.

Az adatlap alapján ezt a típust kifejezetten induktív terhelés kapcsolgatásához ajánlják, tehát nagyon nem lehet mellélőni vele, legfeljebb nem 20W-os lesz a gyújtás fogyasztása hanem 22W, meg nem 4,5V-tól ad szikrát, hanem 5V-tól.

Mellesleg a germánium félvezetőnél 0,1V nagyságrendű emlékeim szerint a szaturációs fesz, nem 0,6V mint a sziliciumnál

Köszönöm!

"a táblázat max értékével,(szaturációs fesz.-ről van szó) ugyanis arra illik méretezni az áramkört."- a zárójel tőlem, érdekes tervezési elv. Ez akkor igaz ha fűteni akar valaki a tranzisztorral (a rezsó jobb fűtőeszköz ) de ha nem ez a cél akkor a éppen az ellenkezője a cél vagyis a tranzisztort a lehető legkisebb szaturációs fesz.-re kell beállítani.

Azért most nagyon túlzásba estél. Esetleg tévedek(bár egyenlőre nem hiszem) abban hogy nem létezik nyitófesznél kisebb saturációs fesz. De azt javasolni hogy egy átlagos tranyót nyissak ki teljen és mérjem , bátor dolog. Ugyanis megtettem számtalanszor. Tipikusan 1.2-1.8 volt szokott lenni szilicium tranyónál. Valószínüleg csak százszor többször végeztem el ezt a mérést mint te. Ettől még igaz lehetne erre a tranyóra vagy még párra a kisebb fesz. Majd ha olyan helyen járok, veszek egyet és lemérem. Addig is meg lehet győzni, de csak elméleti érveléssel. Vagy a táblázat max értékével, ugyanis arra illik méretezni az áramkört. Szóval hiszem ha látom, vagy ha elméletben van bizonyítva a dolog.

De jelen esetben mindegy a dolog. Ugyanis Simsonról van szó . Azon pedig célszerűbb tirisztort alkalmazni. De simsonra idegennek nem csinálok gyújtást. Ismételten végig gondoltam a dolgot. nincs jelenleg a környéken simó amin lemérhetném a geometriai adatokat. Simon nem alkalmazhatok univerzális megoldásokat. Távolról nem tudom a lendtömegre ragasztani a mágnest. Ragasztnám a mágnest az excenter részre is, de az se megy messziről. De úgy általában sehova nem tudom tenni a mágbest vagy a hallt a konkrét adatok nélkül.Ez ETZ vagy jawa ahol kilóghat a halt tartó lap, ítt nem fér el.Itt nem cserélhetem le egyszerűen az excentert mágnesre. Azt mondani hogy az illető keresse meg a megfelelő helyet és ragasszon fúrjon ő, szintén nem nyerő. Szóval bárkinek átengedem a megtiszteltetést.
Arra jutottam jobb ha az illető vesz egy kész simó gyújtást. Az se lenne sokkal drágább. Úgy tudom van 6 voltosban is.
Mindegy abból a szempontból is hogy belefáradtam az itteni vitákba. Szakmai érv nem hangzik el szinte sose. De úgy általában nem igazán érdekel mostanság túlságosan a dolog. Meg van a saját bajom, nem is kevés.

Biztosan van jobb paraméterű tranzisztor is, én a 400V-os kategóriában nem találtam, olyat ami kapható, ennél jobbat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs is.

Így van, teljesen hihető az a grafikon, és ez még nem is olyan csúcs-tranyó. Idézem egy korábbi levelem részletét:
" ezeket a kimenőtranyókat megpróbálja az ember minél jobban leültetni, hogy kicsi legyen a veszteségi teljesítményük. Ez eddig evidens. De ebben a tartományban már nem sok teteje bétával számolni. Leírom egy konkrét esetemet. Tranyó: 2SC3344 (azóta sem találok). 0,4A bázisárammal kinyitottam, 4A kollektoráram mellett leült 0,17V-ra. Ahhoz, hogy 0,15V-ra üljön le, már 0,9A bázisáram kellett, ugyanakkor 0,2A mellett 0,7V maradt rajta. Most akkor mennyi a béta?"
Azért nem olyan ördöngős dolog ez. Sztem Árpi pszichológia szakra jár, és disszertációt ír a reakcióinkból. Voltam már egyszer alanya egy ilyen tudományos ugratós tesztnek; majdnem megütött a guta, utólag persze már csak röhögtem, amikor kiderült...

Hopp, most látom, hogy a lomexes adatlap gyanús ebből a 25/40/100 fokos szempontból. Csakhogy nem mindegy, hogy +40 vagy -40 fokról van szó. Mindegy, no. Én is viselek szemüveget :)

Hát Árpi, vagy ugratsz bennünket, vagy no comment...
Én is javaslom, hogy rakjál össze egy ilyen egyszerű kapcsolást: egy bázisellenállás, egy kollektorellenállás, nyisd ki a sima tranzisztort telítésig, mérd meg az Ucesat feszültséget... de a legfontosabb: ÍRD MEG NEKÜNK ÉS MAGYARÁZD MEG AZ EREDMÉNYT!
Úristen, hát miket építettél eddig, hogy ilyennel nem találkoztál? Ez olyan, mintha egy bölcsész vagy jogász mondaná!
Mindettől függetlenül, légy szíves, dobj egy linket a hibás garfikonról is. kösz

Egy apróságot elfelejt kedves Árpád az idézett értékek a "max" oszlopban vannak, de az ilyesmi nem hit kérdése javasolom rakja össze a végfokot és mérje meg sk. Figyelmébe ajánlom még a http://lomex.hu/pdf/mje13007.pdf oldal 3 sz. grafikonját, egyezik a méréssel. Már nem tudom melyik író ember mondta, mikor a róla írt kritikákról kérdezték "aki tud alkot, aki nem az akadékoskodik"

Ha figyelmesen olvasol akkor kiderül számodra is hogy nem az általam beírt címeken lévő grafikonoktól van szó. Mivel viszont nem írtam hogy hol van a hibás grafikon, te gondolat olvasó vagy hogy tudod melyikről beszélek. Az általam ajánlott lonkeken nem tartozik 25 fokos görbéhez 0.5 volt saturációs feszültség. De nem is ez a lébyeg. A táblázatokat nézd, nem véletlebül emeltem ki őket.

Nem vezetem félre a népet. Nem lehet kissebb a saturációs feszültség a byitó feszültségnél. Ez mindenki számára világos ha ismeri a tranzisztor meghatározását.
A tranzisztor egy olyan három rétegű félvezető eszköz ahol egy lezárt pn átmenet áramát egy nyitott pn átmenet áramával vezéreljük.
A dinamikus ellenállás a félvezetőben az abyagtól a hőmérséklettől és az átfolyó áramtól függ. Tehát a byitófesznél alacsonyabb saturációs fesz azt jelenti hogy az emiter-kollektor diódán kissebb áram folyik mint a bázis-emiteren.
De a rltegek potebciáljából is ki lehet indulni. Hogy tudod elképzelni hogy a nyitott átmenet potebciálja bagyobb mint a zárté azaz a nyitotnál kelljen nagyobb gátat átlépnie az elektronnak mint a zártnál ?!!!
Azt hiszem nem gondoltad ezt végig, vagy nem ismered a működési elvet.
De lényegtelen a dolog. Feketén fehéren ott van az adottlapon(nem a grafikonon) hogy nem kisebb a saturációs fesz 1 voltnál. Keresd meg az átlam kimásolt részt az általam megjelölt címen és láthatod.

Most már csak belevau én is. Árpi, figyelmetlenül nézted az első linken található grafikonokat. Szépen ki van nyilazva a középső görbe, és oda van írva, hogy az a 75 fokos. Lehet, hogy az Acrobat Readered tréfált meg, és nem mutatja?
Másrészt, ne vezesd félre a népet, hogy az Ucesat nem lehet kisebb, mint a nyitófesz. Jól is néznénk ki! Darlingtonnál persze úgy van, ahogy mondod, de itt sima tranyóról van szó!

Bár előszőr nem akartam válaszolni mert feleslegesnek tartottam , úgy se használ semmit se. De mások kedvéért mégis.
Megnéztem az adatlapot. Sőt adatlapokat.

http://pdf1.alldatasheet.com/datasheet-pdf/view/65128/HSMC/HMJE13007.html

*VCE(sat)1 - - 1 V IC=2A, IB=0.4A
*VCE(sat)2 - - 2 V IC=5A, IB=1A
*VCE(sat)3 - - 3 V IC=8A, IB=2A

http://www.onsemi.com/pub_link/Collateral/MJE13007-D.PDF

Collector−Emitter Saturation Voltage
(IC = 2.0 Adc, IB = 0.4 Adc)
(IC = 5.0 Adc, IB = 1.0 Adc)
(IC = 8.0 Adc, IB = 2.0 Adc)
(IC = 5.0 Adc, IB = 1.0 Adc, TC = 100°C)

De sorolhatnám még. Amit te láttál, az némelyik grafikonon van és 100 fokon. Illetve egy hibás grafikonon már 25 fokon. De azon a 25 fokos érték a 40 és a 100 fokos között van, és nem a legnagyobb. Tehát első ránézésre is hibás. A félvezető nem olyan mint a víz, a félvezetőn a hőfokkal arányosak, esetleg fordítottan arányosak a paraméterek.
Csodák nincsenek. A saturációs feszültségnek értelem szerűen nagyobbnak kell lennie mint a nyitó feszültségnek. Tehát 20 fokon kb 0.67nél mindenképpen nagyobbnak kell lennie. Ellenkező esetben áram folyna a bázisból a collektor felé.

Minden infót megtalálsz itt http://jawa.5mp.eu/web.php?a=jawa különben a tranyó MJE 1300G .

Köszönöm, igazából egy ismerősömnek kell, és rá akartam venni Árpit hogy építsen neki egyett.

Mi a tranyó típusa?
Azért az érdekelne, mert ha egyszer lecserélem a megszakítót, jól jöhet még.

Az általam kifejlesztett ugyan nem "csoda gyújtás" de nagyon jó paraméterekkel rendelkezik. Ha kihagyod belőle az IC-t (ez a bolondbiztonság és az egyszerű beállíthatóság elvesztésével jár) akkor nagyon egyszerű és megbízható. A tranzisztoron eső feszültség miatt nem kell aggódni ui. a kb 3A (nem 1,5A) kollektor áramhoz 0,3-0,35 V feszültségesés tartozik (még mielőtt valaki az állítaná, hogy ilyen tranyó nincs nézze meg az adatlapját!). Ha érdekel a dolog keress dótpostán.
Üdv: Gyula-bá

Igen. Meg lehet. Pontosabban ugyanaz a gyújtás megy 6 volton is.Az irfp460 már 3-4 volton átengedi a 1.5 ampert, 0.3nál kissebb ellenállás mellett.. Bár te is tudod, de emlékeztetlek rá. Ez fet, nem tranyó. A nyitó fesz az átfolyó áramhatására kialakuló lezárástól függ.
Az euromagnetnél van megfelelő mágnes. Tehát semmi akadályt nem látok. Az előd gyújtást kipróbáltam pár 6 voltoson, ment. Csak tudod, régen hiányzott a gaten lévő zener. Volt pár meghibásodás az idők során.A kis fet nem bírta mindig . A hibás trafókkkal volt csak baj, de ezek a mai trafók előbb utóbb mindig elkezdenek vissza rugdosni. De most már a zenerrel, az új hallal, kis fet nélkül időt állóbb lett az áramkör.
Most egy újjabb modosítással fogok kísérletezni.Kap a kimenet egy 100 nanós kondit. Régen 1 mikrót tettem fel kísérlet képpen. az néha kiütötte az IRGP-t. De elvileg a 100 babót bírnia kel szar hűtés melett is. Megnézem hogy az elmélet és a gyakorlat hogy viszonyul egymáshoz. Addig nem ajánlom. A szikrát erősíti meg, már 3.5 volton elégséges lenne a szikra. jól jönne lemerült jawa aksinál. Főleg két párhuzamos IRGP-vel. De még egyszer, még tesztelés alatt áll a dolog.

Árpád! A csoda gyújtásodat 6V-ra meg lehet csinálni?

Oha, ez egy regi vita. :D A Vape draga es feltetelezi, hogy a ket henger 180 fokos, a hazilag gyartott elektronikak pedig eloallito-fuggoek. Lehetnek nagyon jok, lehetnek kevesbe jok. En mar ezzel vettem, ha epp olyat kapok amiben nincs, akkor epitettem volna. Meg igy is lehet, hogy egy nap kiarulom... :D

sziaztok én nemtudom de vape töltése nagyon jó de agyujtástol már nem vagyok el dőlve mert nem lehet külőn akető hengere előgyujtást állitani ?

Azokrol az angilaba exportalt vasakrol remek dolgokat hallottam. Amugy is, ha szereted a hasonlo gepeket es sikerult egyet bagoert szerezned, akkor ne add el egy sima tolteshiba miatt. Megprobalhatod, hogy veszel bele a netrol komplett generatort a VAPe-tol, ha meg nem 12V-os, de van olyan erzesem, hogy abba a kis szeriaba tartozik, ami mar 12-es, de meg a regi blokkos. Hidd el, baromi jo gep az. en, mikor kint laktam, 1 even at kutattam hasnoloert es vegul egy GS450-et vettem (215 fontert, hazhozszallitva :D )
Hozzateszem, en elvezettem a 634-emet angliaba es szerettem volna egy uj blokkot szerezni bele ott. Nem jott ossze. Tolts le egy konyvet a villamossagarol es csekkold le, hogy van-e oltes, illetve, hogy mikor van, mikor nem. Elso kerdes, 6 voltos, vagy 12-es? Ha benne volt a valasz egy korabbi leirasodba, akkor bocs. ;)

Én megnézném a főtengelycsapágyakat,az elektronika nagyon érzékeny az ütésre már pár tizedre is.

Sziasztok

Én most vettem egy 1993-as Jawa 350-640 DL-t. (Glasgow-ban) Kulsore olyan sportos,mint a Red Style, de a blokkja az az ezer éves kinezetu vashengeres amilyenekkel a 70-es,80-as evek 634-es Jawait, Czetkait szereltek. DE, eredeti a blokk, lattam mas DL jelzesu 90 utan gyartott jawakban is ilyen blokkot. Oldaluszos karbi, stb. Elso tulaj azonnal elektronikus gyujtast rakott ra, tökély. A motorban 7100 (!) mérföld van most, eredetinek tünik, 70 éves bácsitól vettem, sokat állt, elötte üzletben állt, stb. Problémám a következő; nincs töltés! Úton Londonba 200 km után meg kellett állnom tölteni, majd új akksit vettem, később azt beletettem, azt is leszívta. Nem volt könnyű, de hazajöttem vele. Mit ajánlatok, mit nézzek meg? Sajnos a töltéshez nem értek, mi lehet a baja. Most olvastam,hogy más,alu hengeres blokkos jawaknak is szokott ilyen baja lenni.Érdemes vele foglalkozni, vagy jobb ha már most így ahogy van meghirdetem,eladom? Amúgy jó gép lenne, van Jawa javítási könyv hozzá, angol Jawa-s klubtól prospektusok, gyári pumpa, stb. Kösz a tanácsokat előre is! Vagesz

Az S51e ha jól tudom induktív jeladós.
MOndjuk nem tudom hogy az hogy tud elromlani, de kezdetnek megmérném hogy mekkora az indukciója a működőhöz képest.

Elektronikát meg szét kellene nyitni és végigmérni hogy mi szállt el benne.

Fogalmam sincs hogy milyen a Simson elektromos felépítés, de logikailag vagy a tápfeszültségen vannak ronda tranziensek, túlfeszültségek, vagy a rossz főtengely miatt a túl nagy vibráció rázza szét mindig.

Sziasztok!
A következőben kérném a segítségeteket: Van egy Simson S51 tirisztoros gépem, és a gyújtása
van, hogy 2 nap alatt, van, hogy 2 hét alatt, de mindig elromlik. Van, hogy a gyújtótekercs hal be,
van, hogy az alaplap. Eddig a Zichy utcai boltokból pótoltam az alkatrészeket, de már elegem lett belőle, hogy
hetente kiadjak 6-7 ezret alaplapra. Az lenne a kérdésem, hogy megállapítható e az alaplapról, és a tekercsről,
hogy valóban tönkrementek e mérésekkel. Multiméterem van, az érdekelne, hogy pl. alaplapi jeladónál mit érdemes
mérni, ellenállást, feszt? Gyújtótekercsnél tudom, hogy rárúgásra több száz volt is szokott lenni, ha jó, ha meg
nem akkor nulla, és akkor azt egyszerűen tudom, hogy dobhatom is ki. A vezérlő doboznál, aminek 5 kivezetése van,
annál mit érdemes mérni?
Előre is köszönöm nektek!

Köszönöm szépen a segítséget!
Üdv!

Alapból 12V alatt, jó akkuval nem fordul elő feszültség, és jó fesszabbal 14,4V
Tehát a motor fordulatszámától függően kettő között bármi lehet.

De ez nem gond.
A LED egy tartományban elég stabil fényt ad, stabilabb fényt mint egy izzó.
Erre a tartományra kell méretezni az ellenállást a LED paramétereinek ismeretében, merthogy mindegyiknek más.

Fényváltozás lesz, mint ahogy az izzó esetén is van. Ha a fényváltozást mindenképpen el akarod kerülni (nincs értelme met szemmel alig érzékelhető) akkor a LED-eket áram generátorral kell meghajtani.

Akkor 14,4V tápfesz-szel számoljak?
Ha ezzel választok ellenállást és nem éri el a feszültség ezt az értéket, akkor halványabban fog nekem világítani igaz?
Kössz!

A szabályozó 14,4 V-ra van jól beállítva.

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem.
ledes háttérvilágítást akarok az etz-m óráiba és nem tudom hogy mekkora ellenállás kellene nekik.Mármint hogy elméletileg 12V-os a rendszer, de ha a generátor tölti az aksit akkor az megugrik egy kicsit nem? Hiszen a lámpán is észre lehet venni.
Szóval szerintetek mivel számoljak 12V-13V?
Előre is kössz!
Üdv!

Elektronikus gyújtórendszerek minden JAWA és CZ típushoz, bővebb információ a http://jawa.5mp.eu/web.php?a=jawa oldalon.

Száz szónak is egy a vége, a nem 180 fokon lévő főtengely előfordul, ennek csak két oka lehet vagy rosszul volt összerakva, (felújításkor) vagy a középső tengelyrész két illesztése közül valamelyiknek kicsi a túlfedése (általában ez is felújítási hibára vezethető vissza nevezetesen a középső tengelyrészt fordítva préselték vissza) üzem közben fordul el.

Ami még befojásol: dugattyúmagasságának mérete mer az sem tök egyforma , ugyanígy a hajtókarok is bejátszanak.
Sok kicsi összeadódik ha rosszul jönek össze adolgok. Ismerősőm mondta egyszer : 1 henger kis gond 2 henger nagy gond.

Egy főtengelyt nem rendszeres centíroznak. Csak felújításkor. Senki nem veszi ki a főtengelyt csak úgy egy centírozás kedvéért. Ha látsz ilyet, akkor küld a megfelelő intézetbe. Ha valamilyen behatás miatt a sonkák elfordulnak a az alsó hajtókarcsapon, akkor Te nem fogysz gyújtást állítani rajta! Kidobod a kukába, illetve viszed javíttatni. Ép ésszel. A csapok túlfedéssel készülnek, és ezért is sajtolják. Elég rendesen ki kell vele babrálni, hogy elforduljanak a sonkák. Leginkább leejteni, vagy kalapálni kiszerelt állapotban. Ez utóbbi is orvosi eset! Természetesen van ütés csapokon mérve. Max 0.02-0.03 megengedett JAWA esetén centírozáskor. Ha akarod számold ki mennyit jelent ez a dugattyú tetőn mérve. Túl nagy számot ne várj!! Ez bőven befér az előgyújtás tól-ig határaiba.Az ütést nem fokban, hanem mm-ben mérjük, és nem egyenestől, hanem tengelyközépvonaltól mérjük.

Ja és nem bizonyítottad, csak állítottad, nem ugyan az.

Nem én nem ezt mondtam.
Tényleg a süketek párbeszéde.
És szerintem te vagy a süket :D

Eleinte azt sem voltál hajlandó elismerni hogy 2 fok alatt össze lehet rakni :D
Erről már letettél.
Most kitaláltál újabb marhaságot, amibe nem gondoltál bele.

Végül pedig én tisztában vagyok vele, mint ahogy ezt többször írtam és többször figyelmenkívűl hagytad, hogy el tud mozdulni a csapolás, leginkább akkor ha szétgyalázott főtengelyről van szó, de ez korántsem üzemszerű és normális. Normális esetben a Jawanak sem mozdul el.

A te elméletedet miért én számoljam ki?
Én állítottam valamit és kiszámoltam, te állítasz egy más dolgot, ami nem támasztasz alá számítással csak elméletgyártással, úgy hogy még a nagyságrenddel sem vagy tisztában, miközben velem akarod kiszámoltatni?
Nem vagyok hülye hogy magammal vitatkozzam :D
Dolgozz meg az igazadért vazze! :)

Tény hogy erő hatására MINDEN deformálódik, de szerintem elhanyagolhatóan kis mértékben. Mivel én már számoltam a saját CNC gépem vázszerkezetére másodrendű nyomatékot amit utána méréssel ellenőriztem. Így a tapasztalati úton, mivel nem ismerem se az anyagát, se a méreteit a főtengelynek, úgy saccolom kevesebb mint 5század mm rugalmas behajlás lehetséges a főtengelyen, ami elhanyagolható.
Alakváltozással járó behajlás pedig üzemszerűen nem lehetséges.

A csapolások sajtolása is elég sok tonnával történik, szóval ettől sem kell félni hogy elmozdul, de ha nagyon akarod kiszámolhatod hogy mekkora erő kell az elmozdításához. :)

De már csak abból is látszik, hogy nekem van igazam, mert ha az általad felvázolt probléma fellép akkor elkezd szorulni a csapágy ami semmiképpen nem üzemszerű.

Tehát józan ésszel csak a középső tengelynél tud elfordulni, hiszen azon van a jobb oldali henger teljes nyomatéka. A bal oldali hajtókar alsó csapszeg jóval nagyobb erőkaron van, ezért jóval kisebb a nyomaték éri.

És nem kell centrírozni rendszeresen egy főtengelyt, csak felújításkor, hiszen szétszedték, összerakták, amit pontosítani kell.

Különben meg most jöttem meg motorozásból bibííí :)

Persze. Mert én neszélek valamiről, bizonyítom is azt, te pedig valami egész másról beszélsz, azt magyarázgatod. süketek párbeszéde ez így.
Te abból ibdultál ji hogy a főtebgeky merev, a felfogatások nem engedbek egy picit se. ezenkívül abból, hogy a haráa ott jelentkezik ahol az eltérés van. Pluszban szerinte a gyújtási pontot a tebgekyvég elfordulási szöge határotta meg és nem a dugattyú helyzete.
Ha majd hajlandó leszel végiggondolni mi történhet egy kéthengeres főtengelyével, annak milyen hatásai vannak, valamint azt, hogy a dugattyú elnozdulását a sonka elfordulása és a sonka közepének helyzete együtt határozza meg, tovább vitatkozhatunk.