Itt a tuning/fejlesztés rovatban az elektronikus index működik 6V-on is.
Viszont a közölt kapcsoláshoz képest nekem egészen eltérő időzítő ellenállást kellet berakni hogy jó ütemben villogjon.

Amíg volt index a TS-en addig ezzel az áramkörrel vizsgáztattam a motort, de inkább leszereltem róla mert csak a gond van vele.

Az érdekelne, hogy létezik-e 6 voltos rendszerhez elektronikus irányjelző/ villogó automata? Mert a mostani hődrótos borzasztóan fordulatszám/töltés függő.
Alapjáraton bekapcsolva nagyon ritkán villant, ha gázt adok, akkor meg túl gyorsan.Ha még tompított is hozzájön, többnyire így van, akkor szinte meg is áll, nem villog.
Tudom, áttérés 12 V-os rendszerre, de valamit nem lehet javítani ezen az állapoton?

"a hülye biztosság érdekében nem jó ha állítható." ez igaz csak lustaság is van a világon, az eredeti kapcsolás állítható volt és lusta voltam a fesz. osztót átszámolni.

Egy 6V-ra és dinamóra átalakított, eredetileg generátorhoz való, Simens kapcsolást használok.

... most már egészen biztos, hogy fix szabályzóval csak jobban járhatsz.

Nem azért akarok állíthatot csinálni mert állandoan tekergetni akarom.Csak egyszer gondoltam, arra a 3-4000 fordulatra beállítani amin általában használom.

no...azt hittem itthon megvan nekem is a kapcsolási rajz, mert egy időben visszarajzoltam minden gyári elektronikát, hogy tudjam javítani, de trehány módon pár alkatrészre nem írtam értéket...

Gyula-bá, neked gyári, vagy saját fejlesztésű van?

najó, tényleg nem tettem oda az "általában" szót.

Azt mondtam "általában " :)
És azt te csináltad, ha jól sejtem :)

Persze nem áll semmiből LM317-essel és potival állítható referenciát berakni, de nem szakembernek nem javaslom, mivel nincs meg a műszerezettsége hogy megfelelően beállítsa, és ha van egy poti akkor tuti nem állja meg, hogy tekergesse, miközben egyszer kell belőni és soha többet nem kellene hozzányúlni, vagyis a hülye biztosság érdekében nem jó ha állítható.

Mechanikus szabályzóval is mindenki küzdött, hogy nem tölt, túltölt, stb. Én beállítottam labortápról jóval pontosabban mint amire egy digitmultiméterrel és a motort pörgetve beállítható és nem is volt soha bajom vele. Egyedül a beégett érintkezők miatt kellet évente szétszedni, megcsiszolni, újraállítani.

"A feszültség szabályzó soha nem állítható,"-ki foglak ábrándítani az enyém állítható.

Itt reruamalugy@gmail.com keress, elküldöm drótpostán.

Milyen dinamó? Állandómágneses, vagy kommutátoros? Jawa, MZ, Simson?
MZ esetén a 6V-os elektronikus fesszab pontosan ugyan az mint a 12V-os csak az egyik zéner feszültsége alacsonyabb.
A feszültség szabályzó soha nem állítható, mivel nem kell állítgatni. A modern elektronikának hála alapból tudja tartani a szükséges feszültséget.

Ha valaki kitudna segíteni egy 6v-os elektronikus dinamos fesz.szabályzó rajzal magköszöném.Ha lehet állíthatos legyen.Előre is köszönöm.

Kár, hogy nem volt más FET, talán megtanultad volna, hogy a FET nem tranzisztor. D) Megnéztem a galériát, ahhoz képest, hogy nem értesz hozzá egészen pofás. D)
Komolyra fordítva a fotók egy munkájára igényes, el. és mech. (ritka madár) szempontból is profi emberről tanúskodnak, gratulálok.

Sajnos csak IRLZ44N van a fiókban.
logikai szinttel vezérelhető 55V-os FET 0,022ohm

2,4Vnál már nem tudom mérni az ellenálást.

Most már én is kíváncsi vagyok.
Este melóhelyen én is megmérem, csak a tapasztalatszerzés kedvéért.

Én eddig mindig a gyári ajánlással hajtottam kapcsolóüzemben, analóg nem próbáltam még a karakterisztikát.

Nekem asszem IRF540-esem van, az 100Vig megy, de hátha lesz belőlem szakember :)))
MEg van az említett IRLZ44n illetve annak a komplementere, de az nem fontos.

Volt egy kis időm, végeztem egy néhány mérést egy találomra kiválasztott FET típusa IRF740 (ilyen volt a fiókban), fő jellemzői 400V/10A/0,55Ohm.
Arra voltam kíváncsi, hogy hogyan változik a csatorna ellenállás a gate fesz. függvényében. Mérő áramkör: 2,5 Ohm ohmikus terhelő ellenállás, 6V stab. táp, potméterrel leosztott gate fesz..
A gate fesz.-t 0,5V lépésenként növelve 4V-ig a FET teljesen zárt.
4V-tól a mérés eredménye a következő: gate fesz. (Volt) / csatorna ellenállás (Ohm) :
És a mért adatok: 4 / 97,5 : 4,5 / 16,02 : 5 / 4,32 : 5,5 / 1,04 : 6 / 0,61 .
Jól látszik, hogy a 6 V gate fesz. még nem nyitja ki teljesen a FET-et, ui. a csatorna ellenállása kb. 10%-kal nagyobb mint a katalógus (0,55 Ohm) érték.

Itt van egy 200 V-os: IRL 630A

Sajnos nincs, én is kerestem.
Logikai szinttel vezérelhető fetek max 60V-ig mennek.

De igazából nem probléma, vannak FET driver IC-k, azok logikai szinttel mennek. Igaz hogy szükséges egy külön 5V-os táp, de a FET oldalon viszont már feszültségfüggetlen.

Pl. meg lehet csinálni hogy két darab N egyforma N-FETből csinálsz komplementert, aminek ugya az az előnye, hogy ezek jobban bírják a feszültséget és áramot mint a P fetes párjaik, ráadásul a driver a gate kapacitás hatását is kompenzálja, valamint arra is vigyáz, hogy ne legyen egy pillanatig se nyitva a mindkét FET.

Ime egy ilyen áramkör:

"ott már nem rúg labdába a tranzisztor, mivel az IRLZ44n FET 0,022csatorna ellenállással rendelkezik és 5V-ra már teljesen kinyitott" tökéletesen egyetértek, csak az a baj, hogy FET-ek "lelki világából" adódóan a zárófeszültség növekedésével sajna együtt jár a teljes nyitáshoz szükséges gate fesz. és a vezetési ellenállás növekedése. Ezeket az alacsony nyitófeszültségű FET-eket, valószínűleg észrevetted, a gyártók az adatlap első sorainak valamelyikében a "Logic-Level Gate Drive" kifejezést használva reklámozzák. Sajna a 400-500V-os tartományban nem találtam sem a piacon sem katalógusban (ami nem jelenti azt, hogy nincs is) logikai szinttel vezérelhető FET-et. Ha valaki tud ilyet ezúton megkérem hozza a tudomásomra.

:)))
Azért csodálkoztam miért nevezel engem igazi szakembernek :D

Nem tudom hogy működik pontosan a FET.
Az adatlap adatai alapján tudom hogy megfelel e nekem, abban pedig nem volt ilyen karakterisztika, ahogy írtam is.

Keri, csalódtam benned. Azt hittem, tudod mi a fet, vagy legalább elolvasod a hozzászólásokat.
A térvezérlésű tranyó nyitó feszültsége az áramtól függ és a tiousától.
Olyan grafikont keress ahol látszik hogy 1-2 ampernél mebbyi a szükséges gate feszültség. Lázbi fogod hogy 10 amoerhez is kevesebb mint 5 volt tartozik.
A felvetett probléma pedig nem teljesen jogos, hiszen szerintem higás adatok alapján merült fel.Lehet hogy a trafó ellebálás abbyi(bár én 4 ihmra emlékszem), de a trabyó maradék feszültsége ha kevesebb is az általam említetnél, jóval több az itt leírtbál több grafikon szerint.Van olyan, ahol 20 fokon 1 volt szerepel, már 1.5 ampernél is.Pesze én is láttam a 0.35ös értéket is. Most melyiknek higyjünk?
Fontos a dolog mert fetnél szerintem 1.5X0.27 azaz kb0.4 volt a festültség. Tehát bagyob apródolgokon múlik a dolog. Ha nem az 1 v saturációs feszültségű táblázat az igaz. Ha lesz időm megnézek valamit. Külöbféle gyártók adatlapgán is megkeresem a trabyó adott grafikonját. Háthakiderül miért ír né,elyo akkora eltérést a garfikob érték és a max érték között. Vagy nagyon eltérő paraméterű jószágokat dobnak piacra a gyártók, vagy a mérési eljárások nem egyeznek meg.A grafikon érték és a max érték közötti nagy eltérés mérésre utal.Ezek után már csak ki kell majd deríteni, melyik gyártó hogy mért. Azt hiszem könnyű inkorrekt mérést összeállítani ebben a tartományban, mer ez nagyon benne van a telítési tartiményban.Itt bagyon instabilak a tranyó paraméterei.

De még egyszer, mostmár sajnos bneked is. Előszőr gobdoljátok át hogy hogyan működik a fet, utánna azt, mennyire speciális a szóbenforgó hexafet, csak utánna tegyetek megjegyzéseket a szükséges byitófeszre.

De lébyegtelen a dolog. Ugyanis előbb utónn úgyis leszokom az idírkálásról , remeélem előbb mint utóbb. Nem tulságosan szórakoztat. Tehát senkinek nem fogom ajánlgazni a fetes kapcsolást. Megépíteni idegennek pláne nem fogom, mert max 3ezres hasznom lenne rajta, darabonkénti gyártásnál ez elfogadhatatlanul alacsony órabért eredményez. Leszabni a nyákokat, rajzolni, maratni, forrasztani, megvenni az alkatrészt, meggyötörni a kész darbokat,postára adni, vagy személyes talira elvinni.... Évi három-bégy gyújtásért nem fogok beruházni egyszerre több alkatrészre mert nem engedhetem neg magamnak hogy több ezer forintot megelőlegezzek a bizonytalanra. De csak a postai sorbaállás vagy a talira menés lerontja dolgot. Átlagban egy órát szánnom kell erre. Óránkénti ezer forint alatt akkor sem lenne érdemes foglalkozni vele, ha fix mennyiséget tudnék eladni havonta.

Az se külöbösen érdekes hogy igazam van e vagy nincs. Ha nincs igazam, úgyse tudok károkat okozni mert többé nem tudok a szakmában elhelyezkedni. Ha igazam van, az se túl bagy valami, mert nem változtat semmin se.Mostanság még azt se lehetne elmondani hogy túlságosan érdekel az elektronika. Valószínüleg jó darabig nem lesz annyi pénzem hogy hobbiként foglalkozzam vele.
Sőt ha szigorúab vesszük, semmihez se lesz pénzem nemsokára. Öröm ha végre minimál bérért el tudok helyezkedni. Nincs messze az az idő, amikor abból kell majd fentartani a lakást is. Illetve csak kellene, mert nem lehet.
Gondolom a leírtakból kiderül, ennek a vitának számomra mennyre nincs tétje.

Egyetértünk.
Én is úgy vélem, hogy adott alkalmazás paramétereihez kell a megfelelő alkatrészt választani.

Az anyázás már megvolt, erről lekéstél, lapozz vissza :)))

Istenem, de szép vita!
Kár, hogy nem értek hozzá.
Persze ha szokás szerint a téma már elsikkad és csak az anyázásnál fogtok tartani, beszállok én is! :-D

Mint már mondtam az esetek 98-99% százalékában a FET "veri" a tranzisztort de van 1-2% amikor nem. Különben ha a teljesítmény részhez a tranyó esetében hozzáadjuk a bázist nyitó ellenállás által elfűtött teljesítményt is akkor a hatásfok fronton itt is a FET javára billen a mérleg. Nálam viszont az elsődleges szempont a lehető legkisebb maradék fesz. volt.

A felvetett probléma jogos, 6V-os gyújtásnál.

De én még csak nem is ezt dobnám fel a FET legnagyobb hibájának, hanem azt hogy az említett típus legalább 8V gate feszültség hatására nyit ki teljesen, de 10V-ot használtak az adatlap tesztméréseinél is.

Egyébként kb. 0,2ohm 10volttal vezérelve, tehát 12V-ra versenyképes a tranzisztorra. 6V esetén már nem biztos. Sajnos egyetlen adatlapot sem találtam amiből ki tudtam volna bogarászni mit csinál 6V-os gate feszültségnél...igaz nem is nagyon erőlködtem.

Én egyébként 30-40V tápról léptető motor PWM vezérlését csináltam FET-el, oda egyértelműen ez volt a legjobb, ott már nem rúg labdába a tranzisztor, mivel az IRLZ44n FET 0,022csatorna ellenállással rendelkezik és 5V-ra már teljesen kinyitott, de ugyan ezzel a FET-el csináltam indexvillogót is ami 4V-15V között kiválóan működik.

Engem sem hagyott nyugodni a téma, mármint a vázolt körülmények közt (UTáp=6V : RTraf=2,5 Ohm : legalább 400V záró feszültségű kapcsoló elem) melyik megoldás a "jobb", az elektromos jellemzők szemszögéből nézve? Kicsit utána számoltam a dolognak.
Kezdjük a FET-el: Idézet Árpád barátunk 4562 sz. hozzászólásából "Az irfp460 már 3-4 volton átengedi a 1.5 ampert, 0.3nál kissebb ellenállás mellett ". Igaz, hogy jelen esetben az áram kb. 2,4 A de fogadjuk el a 0,3 Ohm értéket (adatlap alapján lehetséges). A 0,3 Ohm FET ellenállásból következik, hogy a végfok árama I= UTáp/ (RTraf+RFET)=2,14 A, tehát a FET-en a feszültség esés UFET=I* RFET=0,64 V, az elfűtött teljesítmény PFET=1,37W.
Abban már megegyeztünk, hogy a tranzisztoros végfok esetében a 0,28-0,35 V maradék feszültség lehetséges érték, vegyük a legrosszabb esetet vagyis UTanz=0,35V , az elfűtött teljesítmény PFET=[( UTáp - UTanz )/ RTraf ]* UTanz =0,797W.
Igaz a fenti adatokat némileg kompenzálja a FET vezérléséhez szükséges kis áram, ami egyszerűbb meghajtó fokozatot tesz lehetővé.
Ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a FET-es kapcsoló fokozat mindig és minden körülmények között jobb hatásfokú mint egy tranzisztoros elég meredek állításnak tűnik, mint a példa is mutatja vannak esetek (az a bizonyos 1-2%) mikor a "szakma" általában igaz megállapításai nem egészen állják meg a helyüket.

Átgondoltam a dolgot, bár ez a gyújtás nem erre van kitalálva, az akkura ráakasztva elvileg működik. Viszont a jeladó vezérlése komoly problémákat vet fel, ami egy hozzá nem értő, gyors kommunikációra képtelen ember esetében biztos kudarc. Nekem is az a véleményem, hogy egy későbbi gyártású Simson tirisztoros gyújtását sokkal könnyebb ráfaragni.

Árpád helyet nem tudok ígérni, de én meghallgatlak FET-es témában is.

Nem hagyott nyugodni a téma, meg amúgy is szeretek homályt oszlatni...
Utánajártam ennek az MJE13007G tranyónak. Ez ugyebár Onsemi gyártmány, és adatlapja Árpi második linkjén található meg, és azonos a Lomex-ről

letölthetővel. Ezekben tényleg hiányzik egy negatív előjel az egyik grafikonon a 40 fok elől (4. ábra, de bennünket nem az foglalkoztatott). Árpi első linkje viszont

nem pontosan erre, csak egy hasonlóra mutat, annak a típusa HMJE13007.
Végülis majdnem mindegy, mert a táblázatban megadott Uce(sat) max. határértékeik azonosak, akárcsak a DC munkapontok (bár enyhén eltérő vizsgálati körülmények mellett érvényesek: 300 illetve 380 usec pulzusidő). A diagramokon már vannak kisebb eltérések. Példának okáért nézzük 25 foknál az 1A/5A munkapontot: az Onsemi tipikus(!)

maradékfeszültsége kb. 0,7V, ami teljesen reális. Persze a másiké is, csak az még jobb egy picit, kb. 0,6V.
A táblázatokban megadott 2V-os maximumot természetesen mindkettő teljesíti, nincs ellentmondás.

Felkutattam Árpi hfe3-jának az eredetét is: a HMJ13007E doksijában fordul elő a táblázat legalján, de a "3" csak a 3. specifikált munkapontot jelenti, semmi

egyebet (lásd fentebb az Uce(sat)1,2,3-asoknál is). Amit a 4591. bejegyzésben írt erről Árpi, azzal is jól megkavarta a ... publikumot. Valószínűleg a

h11-h12-h21-h22 paraméterekről akart írni. Én nem ismerek olyan embert, aki hfe1-4-nek hívná ezeket. De a Google sem, azért ez már jelent valamit. Akit komolyabban érdekelnek a h paraméterek:

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=60ae1f66-5c29-4fd4-a6de-6109e58050b9&cid=23c54db7-16dd-48c0-b98c-bdf116608f7a
Vagy: http://itl7.elte.hu/html/bevelek/tzt/tzt.htm
Vagy általában a tranzisztorok: http://www.scribd.com/doc/40641373/Elektronika-I

Összefoglalva: a táblázatokban foglalt maximumok a lehető legrosszabb esetre szólnak, de nem életszerűek, a valóság sokkal szebb. A grafikonok viszont jellemzően

a tipikus jelleggörbéket mutatják (ha nem, az mindig jelölve van). Akinek kritikus helyzetre kell terveznie és a min/max értékek elfogadhatatlanok számára,

akkor jár a legjobban, ha megméri és válogatja a példányokat.

Ha nem ugat le senki, a FET-es témához is hozzászólok.

Javaslom kérdezd meg a Jawa topikban is, mert ezt kevesebben olvassák.

Hello!

Van egy Jawa 634-sem és át akarom alakítani a dinamóját 6 V-ról 12V-os power dynamóra. Hol érdemes venni és tudnátok e ajánlani aki megbízhatóan beszereli.
Köszi Károly

"Én személy szerint FET-eket szeretek használni kapcsoló üzembe, a jobb hatásfok miatt" az esetek 99%-ában teljesen egyetértek, a maradék 1%, véleményem szerint ez az eset, ha más szempontokat, um. ár, üzembiztonság stb., is figyelembe veszünk nem biztos, hogy a FET kerül a dobogóra. Mivel a tervezési munka, sajna, a kompromisszumok sorozata, ideális megoldás nem lévén, ki ilyen ki meg olyan végeredményre jut. Mellékesen jegyzem meg, hogy soha nem hasonlítottam össze az általam tervezett áramkört egyetlen "konkurens" áramkörrel sem, nem azért mert alul maradna, hanem nem tartom etikusnak.

Megjegyezném, hogy Gyula-bá és Árpád gyújtása pontosan ugyan olyan, csak az egyik FET-re a másik Trazisztorra épül, tehát innentől kezdve egyéni preferencia kérdése mire esküszik. Nem bonyolultabb egyik sem a másiknál, csak Gyula-bá, rápakolt még egy időzítőt is, hogy hülyebiztos legyen.

Én személy szerint FET-eket szeretek használni kapcsoló üzembe, a jobb hatásfok miatt, de a tranzisztoroknak is vannak előnyei és az időzítő is jó ötlet.

Szerintem vita lezárva, ha egymást akarjátok szapulni, keressetek más ürügyet :D

Nos azt hiszem sikerült megértenem Árpádot is.

Ahogy sejtettem elbeszéltetek egymás mellet.
Azt mondja (bár vitatkozni fog ezzel, de akkor is erre gondol):

Nem vonja kétségbe, hogy az a tranzisztoros gyújtás úgy működhet, ahogy Gyula-bá kitalálta, de szerinte az általa használt FET alkalmasabb a kapcsoló elem szerepére mert jobbak a paraméterei.
ENNYI.

Tücsköt-bogarat összehordtál itt, pedig a vita csak Ucesat-ról szól.

Na ez minden csak nem rövid és nem nélkülözi a személyeskedést... kezdesz kiakasztani, de most az egyszer átolvasom és megpróbálom értelmezni, de addig is légyszives senkiről ne fejtsed ki a véleményedet. Engem elküldhetsz a picsába, az nem érdekel, csak a többieket hagyd békén picit.

Igen, Humániákus is ezt mondta és egyet is értek a dolgok magyarázatával. Elég egyértelműnek tartom, persze még mindig lehet hogy tévedek, de kíváncsi vagyok Árpád magyarázatára is.

Nár leírtam már, leírom még egyszer miről megy a vita és milyen formában.
Két hozzá nem értő vitatkozik egy szakemberrel. Aki persze tévedhet is, akár a jelen esetben is. De ez nem derül ki a vitából, ugyanis az ellenérvek között mérések szerepelnek és grafikonok. Nem elméleti érvek. A hozzá nem értők természetesen nem tudják hogy a mérés miért nem jelent semmit se és a grafikon miért keveset.
Neked mint hozzáértőnek még egyszer leírom milrt nem perdöntőek ezek a dolgok.
A méréseket laikusok végezték. Nem biztos észreveszik ha elvihibás a mérési módszerük.
Az hogy müködőképes a kapcsolás nem biztos. Az előbb írtam miért. Sok lapcsolásnak lehet olyan szerencséje hogy olyan helyre kerül hogy ott működik. Ez nem jelenti azt hogy minden előforduló, még normálisnak minősíthető esetben működni fog.
Ha működne is, az nem jelenti azt hogy egyenértékű egy kevesebb elemből álló, kevésbé érzékeny kapcsolással.
Főleg nem cáfolja azt a tényt hogy ahol lehet mindig fetet kell használni kapcsolóüzemben. Olletve speciális esetben IGBT-t. Ez nem az én következtetésem, hanem sok helyen leírt, érvekkel alátámasztott vélemémye a hozzáértőknek. Tudom, most majd jön a felsorolás hol van mégis tranyó. Erre azt tudom mondani, leggyakrabban azért mert a fejlesztők lusták. Hajlamosak évtizedekig változatlanul hagyni részeket, hiába van már jobb, ha valamennyire működik a régi.A másik az a probléma amibe én is belefutottam. Induktív terhelésnél a visszalökés visszamegy a fetes végfokon a meghajtó fozatra. Motorgyújtásnál ez védhető egy gate zenerrel. De a zener relative lassú. Nagyon érzékeny meghajtó fokozat kidurranhat a zener ellenére is. Pl CMOS-t tartalmazó meghajtófokozat esetén.
De ez csak egy éda. Ami lényeges, van ahol nem lehet fetet használni. Ez nem az az eset.
Tehát a szakmai körök jenlegi álláspontja az, hogy ide fet a jobb.
Aki ezzel nem szakmi érvekkel vitatkotik, nem engem néz hülyének, hanem az egész szakmát. Ez a bajom. Rólam be lehet bizonyítani hogy hülye vagyok, nem veszem annyira a szívemre. De azt bizonygatbi hogy valaki a rádiótecnika laokusoknak szánt írásaiból vett tudással azt hiszi hogy többet tud a témáról mint a legalább négy évig szakmát, ahhoz tartozó fizikát, matematikát tanuló emberek tömegem az zavar.
Ezért nem tudna pl eldúrvulni a vita ha veled folytatnánm. Ugyanis hiába tartasz értékenynek, hozzáértőtől, szakmai ellenérveket elviselem. Még a vereséget is. Ha a régi magam találkozott volna a maival, elviselte volna ha mai lebarmolta volna azért mert a neten található kapcsolásokat adaptálva (azokon nincs gate zener) hibát követet el. De attól nem szeretem a bírálatot aki egyszer azt írta, hogy a táblázat szerint AZ IRFP460 nem nyit ki 12 volt alatt. Nem tudván hogy a fet nyitófesze az áramtól függ. Azt hitte a fet egy tranzisztor fajta.
Mintha azt mondta volna, hogy a fakutya egy régi magyar kutyafajta, hiszen a nevében is benne van.... Aki amikor rájött hogy nincs érve mert nem ért hozzá, a helyesírási hibáimmal kezdett el foglakozni feladva a szakmai részt.
Szóval erről szól a vita.

A kapcsoláshoz tartozó grafikont és annak magyarázatát megtalálod itt http://jawa.5mp.eu/web.php?a=jawa&o=KRiEXvOhTu Talán elég még Árpád barátunknak is.

Na arra kíváncsi lennék hogy engem lelőnek itt, mivel admin jogom van az oldalon :D Azonban ha nem muszáj nem szeretném megakadályozni a szakmai vitákat.

Vissza a témára:

OK, amit eddig mondasz az korrekt.

Tételezzük fel megmértem, de persze nem tettem, csak megnéztem az adatlapon szereplő grafikont és 1A kollektor és 100mA bázisáram metszéspontjában ~0,25V kollektor-emitter feszültséget olvastam le. Azonban meglehetősen biztos vagyok hogy ha megmérem is ilyen értéket kapnék.

Árpád, kérlek NE ÍRJ SEMMIT a többieknek.
Nekem magyarázd el RÖVIDEN, mi a te álláspontod. Azt értem hogy azt hajtogatod, hogy 1,2V de a grafikonból nem ez olvasható le, kérlek magyarázd el szerinted hogy kéne leolvasni a grafikont hogy 1,2V-ot kapjak.

Árpi, ne kötözködj, légy szíves. 99 százalékig biztos vagyok benne, hogy hülyítesz bennünket, csak arra nem tudok rájönni, hogy ez neked miért jó.
Ajánlok egy fogadást: bármelyik nem Darlington teljesítménytranzisztort beállítom neked olyan munkapontba Ic/Ib=10 mellett, hogy az Ucesat 0,5V alatt lesz. Határozd meg te az összeget, amennyibe fogadni mersz. De ne süketelj többet, mert bizisten nem állok veled szóba többet!
A többieknek: akinek kétségei vannak az igazság felől, csinálja meg maga a mérést, érdemes, hiszen max. 10 percbe kerül.
Továbbra is béke...

Értsd meg végre hogy mértem pár trabyót életemnen. Írtam már hogy 1.2 alatt még nem volt.
De azt is írtam, hogy tudás nélkül a mérés nem jelent semmit se. Valahogy megint bújkálsz a kérdés elől te is. Tudod egyáltalán miről van szó? Nem reagáltál arra, hogy ha igazad van és az elméletet is tudod, akkor nem mérésekre hivatkoznál. Főleg nem írnál olyant, hogy minden tranyónak kisebb a szatirációs feszültsége 1 voltnál.

Ez az Keri, legyél te a békeangyal. Csak légy óvatos, mert néha azokat is lelövik :).
Kezdhetnéd azzal, hogy megcsinálod azt a mérést, amit Árpi valahogy nem akar. Ha netalán 1V alatti kollektor-emitter feszt mérnél egy telítésbe nyitott, nem Darlington teljesítménytranyónál (hogy konkrétak legyünk, mondjuk 100 mA bázisáram és 1 A kollektoráram mellett), NA AKKOR VIGYÁZZ NAGYON AZ ÉLETEDRE, mert valahol a közelben vagy UFO-k vannak, vagy meggörbült a téridő, vagy mittudomén... Nekem ugyan eddig mindig sikerült megúsznom, de hátha én valami kiválasztott vagyok? Mielőtt elvinnének, gyorsan írd meg!!!

Amint azt észrevettétek én nem igazán folytam bele a vitába. Nyugodt kívülállóként próbálom fékezni az indulatokat. Nem foglaltam állást sem, mert egész egyszerűen azt sem tudom hogy miről vitatkoztok.
Tudom hogy működik a tranzisztor, meg számolni is tudok vele ha akarok, de azt nem értem hogy miben nem egyezik a véleményetek?

Ha én nyugodt kívülálló, aki meg akarja érteni amit mondani akartok, nem tudom kibogarászni mit akartok mondani, akkor szerintem ne várjátok el nagy indulatotokban egymástól hogy megértse a másik. De ha meg is akarná érteni, akkor sem úgy kell kezdeni egy szakmai magyarázatot, hogy te hülye vagy ehhez, meg hazudsz, mert ha az első soron felhúzom magam akkor már én is azt keresném milyen hibát vétett amit jól be lehet olvasni neki.

Nekem az a gyanúm hogy adott körülmények között mind a kettőtöknek igaza van, de az elmondásban csak az eredményt mondjátok el, a körülményeket nem, viszont a másik autómatikusan a saját elképzelése szerinti körülményeket alkalmazza.

Pl. Gyula-bá úgy gondolja hogy 2Amperrel zavarja a gyújtótrafót, tehát kapcsoló üzemben ezt kell megszakítani. Ehhez kb 150-200mA bázisáram kell a 3. grafikon szerint, és ilyenkor a CE feszültség is kb. az az érték amit ő eredetileg is mondott. 200mA kapcsoló üzemben nem a világ, szóval teljesen elfogadható gyújtás készíthető az ő tranzisztorával.

Árpád azonban azt mondja, hogy szerinte 8A a trafó árama, ekkor viszont ugyan ezen nem lineáris táblázat alapján 2A meghajtással is 1V felett lesz ami már tényleg jelentős.

Hozzáteszem nem igazán értem mi a problémátok egymással, csak feltételezem hogy valami ilyesmi.

De ha netán tévedett valamelyikőtök, nem egyszerűbb barátságos hangnemben elmagyarázni neki?

Pl. magyarázzátok el nekem, röviden engem egyenlőre még egyikőtök sem utál :)

Amúgy nem a saját igazamat védem, hanem a szakmát. Nem szeretem ha valaki nulla szakmai tudással szakmai dolgokat állít.

Legyen már egyszer korrekt! Azt írta, kapcsolóüzemben be kell állítani a sturációt. Írja már le mivel tenné ezt.
De nem sok helyen tudja beállítani. egyrészt mer az egyébb adatatok, követelmények miatt adott.Másrészt íazért nem tudja beállítabi, mert semmit se tud beállítani mert nem ért az elekztronikához.
Ez látszik abból is hogy nem tudod mik a hfe paraméterket. Olyab bincs hogy hfe paraméter. Hfe1, hfe2, hfe3. Tehát az a három nem paraméter, hanem egy jelzés hogy melyik négypólus paraméterről van szó. A hfe paraméterkből számoljuk az erősítést pl. A béta csak csak egyszerűsített, körülbelüli adat. Komoly szakember csak összehasonlításra használja, tervezére ritkán. Arra mégegyszer leírom, a hfe adtok szolgálnak. Igazság szerint van hfe4 is, de az kiadódik a többiből.

Még egyszer, ne lavírozzon a szavak között, ne másra válaszoljon, azt írja le hogy álíttja be a saturációs feszt ha eleve adott a bázis áram, a tápfesz, a kollektor ellenállás? Ha nem tudja leírni, akkor kérjen elnézést hogy hozzáértés bélkül okoskodott.


Isten óvjon az olyan laokusoktól akik összecsipegett morzsákból álló ismereteik alapján azt hiszik eleget értenek valami szakmához, pedig még csak azt a szintet sem érik el, hogy tudkák miről beszélnek.

Egy régi, nagyon régi Simson. Akku van benne, csak a megszakítót akarja kiváltani.
Nagyon nem ismerem az illetőt, a Futárpeti előtt kezdtünk el beszélgetni, de mivel nincs internet nála meg nem is ért hozzá megígértem hogy megkérdezem.